2014. január 30., csütörtök

A nyaraló, első nap

Köszöntök ismét mindenkit! Újra egy új résszel jelentkezem, és remélem, hogy tetszeni fog nektek. Ahogyan ígértem, ebben a részben lesz benne egy kis szerelmi rész, remélem, hogy örülni fogtok neki.Nem is húzom tovább az időt, jó olvasást! 
Rencsy


Reggel elég nehezen ébredtem fel, de az órám nem akarta tovább engedni, hogy aludjak, mert eszeveszett hangosan csörgött. Végül ráütöttem egy nagyot, és elhallgatott, én pedig nyugodtan dőltem vissza a párnák puhaságába, de ekkor valaki szó szerint feltépte az ajtót. -Lizzie! Kelj ki az ágyból, és készülj el, mert a fiúk másfél óra múlva itt lesznek értünk, csak még felveszik Eleanort is, úgyhogy igyekezz! -szólt be Zayn az ajtón, utána pedig kiment. Kikeltem az ágyból, gyorsan hajat mostam és letusoltam, majd megtörölköztem, és megszárítottam a hajamat. Ezután felöltöztem ebbe:
Miután készen lettem, még feltettem magamra egy halvány sminket, a hajamat pedig összegumiztam, és lementem a bőröndömmel a nappaliba, onnan pedig be a konyhába enni reggelit, ami jelenleg lekváros pirítós volt narancslével. Miután reggeliztem, bementem a nappaliba és leültem a kanapéra Zayn mellé. -Na várod már az utazást, Lizzie? -kérdezte nagy vigyorral a képén. -Igen. És ígérem, hogy megpróbálok minél rendesebb lenni mindenkivel, veled az élen. Megfelel? -Tökéletes lesz, de kérlek vegyük ezt ki a hajadból. -mondta, és kihúzta a hajgumit a hajamból, így a hajtincseim egyszerre omlottak lágyan a vállamra. -Így sokkal jobb. -mondta mosolyogva, majd Harry jött be a bejárati ajtón. -Itt vagyunk srácok, ha készen vagytok mehetünk. -Én odamentem Harryhez, és megöleltem őt, amit viszonzott is, majd felkapta a 2 bőröndömet a kezébe, és kivitte egy fekete kocsiba. Két kocsival jöttek, mivel nekünk a kocsit itthon kellett hagyni anyuéknak, mert az anyué éppen szervizben van. Az egyik kocsiban utazott Eleanor, Louis, Niall és Harry, a másikban pedig Liam, Zayn és én. Köszöntem Liamnek még, aki már a vezetőülésben ült, végül pedig mi beültünk hátra Zaynnel, és indultunk is. Kb. fél óra múlva Zayn fejét az ölembe hajtotta mondván, hogy álmos, és pár perc múlva már aludt is. -És jól kijöttök Zaynnel? -kérdezte a csendet megtörve Liam. -Igen. Tudod kicsit nehéz megszokni 2 új tagot az életemben, de próbálok pozitívan hozzáállni, hiszen anyu boldog, és ha jól akarom érezni magam továbbra is, akkor meg kell békélnem a helyzettel, ami egyre jobban megy. De mondd csak! Zayn azt mondta, hogy neked is van barátnőd, Danielle Peazer. Ő hogyhogy nem jött el? -Igen tényleg a barátnőm, de tudod most fellépésen van Párizsban a csapatával egy táncversenyen, így nem tudott jönni. -Értem. -mondtam ,majd az út további részét csendben töltöttük. 5 hosszú óra után a kocsi végleg megállt, és megérkeztünk egy gyönyörű helyre:
Azta srácok. Ez hatalmas! -ámuldoztunk Eleanorral, akinek időközben kiszállás után be is mutatkoztam, és nagyon kedvesen fogadott. Aranyos lánynak tűnik. -Miért nem néztek szét bent is. Ha már szétnézésnél tartunk, akkor a szobák fel lesznek osztva, mivel nincs elég mindenkinek, így a következő lesz a felosztás: -kezdett bele Liam, miközben elkezdték kipakolni a kocsikból a csomagokat. -Tehát. Louis alszik Eleanorral közösen, Harry magában, Niall és én szintén magunkban, végül pedig Lizzie és Zayn is együtt, mivel 5 szoba van összesen, mi pedig 7-en vagyunk. Bementünk, és a fiúk felvezettek minket az emeletre, majd végigmutatták mindenki szobáját:  Harry szobája:
 Liam szobája:
 Niall szobája:
 Louis és Eleanor szobája:
 Lizzie és Zayn szobája:
Miután a szobákban letettük a bőröndöket, lementünk a nappaliba:
Mindenki leült, és beszélgetni kezdtünk, ami egész estig tartott, akkor rendeltünk pizzát, mivel még nem volt kaja véve, hogy főzni tudjunk, utána pedig  többiek kitalálták, hogy játszunk egy kis felelsz vagy mersz-et, és ha nem válaszolsz, vagy nem teszed meg, amit mondanak, akkor le kell vetned egy ruhadarabot. El-el nem akartuk, de végül belementünk. Körben leültünk a padlóra, és Harry pörgetett, az üveg pedig Louison állt meg. -Merek. -szólalt meg ő egyből. -Lou, most az egyszer könyörületet kapsz. Csókold meg Eleanort. -Örömmel haver. -mosolygott Lou, és megcsókolta Eleanort, majd Louis pörgetett, és Zayn jött. -Felelsz vagy mersz haver? -Merek. -Oké Zayn. Kiáltsd azt az úton, hogy te vagy Superman, egy szál alsóban. -mondta Lou, mi pedig dőltünk a nevetéstől. -Hülye vagy? Nem égetem le magamat, ezt nem csinálom meg. -mondta Zayn. -Oké. Akkor vetkőzz, vagy szállj ki. -mondta neki Lou, mire Zayn egy egyszerű mozdulattal levette a pólóját, arrébb dobta, és visszaült közém és Liam közé, majd pörgetett. -Liam is a merést választotta, ami az lett volna, hogy kanállal igyon meg egy pohár teát, de nem vállalta, és kiszállt. A végén már csak Harry, Zayn, Louis és én játszottunk, és ekkor jött Harry, és az, hogy én mertem. -Oké csajszi, eddig jól bírtad. -Ha az neki jó, hogy bugyiban és melltartóban ülök velük szemben, ahogyan Eleanor is volt, hát akkor mi a rosszul bírás. -Tehát az a feladatod, hogy csókolj meg valakit közülünk. Bárki lehet. -mondta perverz vigyorral. -Oké. Én nem fogok ennél többet levenni, úgyhogy megteszem. Bocsi Zayn, de nem fogok meztelenre vetkőzni. -mondtam a mellettem ülő fiúnak, majd megcsókoltam. Először nem reagált semmit, de utána ő is visszacsókolt, a játékot pedig végül Zayn nyerte, mert nem voltam hajlandó egy kérdésükre válaszolni, viszont vetkőzni sem vetkőztem, így Zayn nyert. Utána mivel már éjfél is elmúlt, így mindenki visszavonult a szobájába, és el is aludtunk. Másnap Zaynnel egész nap ketten voltunk, mert Eleanor szét akart nézni a környéken, de én inkább maradtam, Zayn pedig mondta, hogy marad, hogy ne legyek egyedül. A nappaliban néztünk valami hülye filmet, mikor Zayn felém fordult. -Lizzie! Az este amikor meg kellett csókolnod valakit, akkor miért engem választottál, hiszen ott voltak a többiek is. -kérdezte Zayn. -Nem is tudom. Te voltál a legközelebb hozzám, és téged ismerlek a legjobban, és benned bízom, talán ezért. -De lehet, hogy ezután nem fogsz bennem megbízni. -mondta, és megcsókolt. Átkarolta a derekamat, a másik kezével pedig arcomon simított végig, én pedig nyakát karoltam át, és hajába túrtam. Mikor ajkaink elváltak egyből tudtam, hogy nem kellett volna megtenni. -Zayn, ezt nekünk nem lehet. Mi testvérek lettünk. -De Lizzie. Nem vagyunk rokonok, és nekem már első pillanattól kezdve tetszettél, és tetszett a kemény csajszi, akit mindig mutattál. Figyelj, nem vagyunk rokonok, tehát nem csinálunk bűnt, csak szeretjük egymást. -mondta, és most már én csókoltam meg őt. Féltem attól, hogy mit fognak rá anyuék mondani, ha ezt megtudják, de egyenlőre még nem érdekelt, csak az, hogy nagyon szeretem én is Zaynt, és éppen ezért voltam ellenséges vele, mert túlságosan is bejött nekem, de sikerült elérnie, hogy tettek nélkül is belé szeressek.



2014. január 29., szerda

A döntés

Sziasztok, meghoztam a következő részt is, és szeretném megköszönni, hogy látogatjátok a blogomat. Kicsit szomorú vagyok, mert nem kapok komikat, de remélem, hogy ez hamarosan megváltozik majd, mert annak nagyon örülnék. De nem is szaporítom tovább a szót, itt ugyanis kiderül, hogy Lizzie békét köt-e Zaynnel a közös könnyebb együtt élés érdekében, vagy pedig továbbra is idegesíteni fogják egymást. Jó olvasást a részhez.
Puszi:Rencsy :) 


Reggel amikor felkeltem, már tudtam, hogy mit fogok válaszolni Zaynnek. Jól átgondoltam, és ez tűnik a legmegfelelőbb döntésnek. Gyorsan felöltöztem ebbe a ruhába:
majd a hajamat laza copfba fogtam, és lementem a konyhába, ahol mindannyian éppen a reggelijüket fogyasztották. Jó reggelt kívántam mindannyiójuknak, majd öntöttem magamnak egy kis tálba csokis müzlit, majd öntöttem hozzá tejet, és leültem az asztalhoz Zayn mellé, mivel ott volt hely. Miután megreggeliztünk anyuék elmentek dolgozni, én pedig mondtam Zaynnek, hogy menjünk a nappaliba, és elmondom neki a válaszomat. Egyből fel is állt, és együtt mentünk be, majd leültünk a nagy fehér kanapénkra, és belekezdtem. -Zayn, tudod hogy nem csíplek téged, mert idejöttél és Yaserrel egy pillanat alatt felforgattátok az eddigi nyugis életemet. De úgy gondolom, hogy mindkettőnknek jobban fog menni ez a helyzet, ha fegyverszünetet kötünk, és megpróbálunk jól kijönni egymással. Nem ígérem azt, hogy egy pillanat alatt így lesz, de megpróbálok alkalmazkodni úgy, hogy nekem és nektek is megfelelő legyen. Nem szeretném ha anyu szomorú lenne, mert úgy látom, hogy Yaser mellett valóban boldog, és ennek örülnöm kell, így azt is teszem.-fejeztem be mondandómat, majd Zayn szólalt meg egy furcsa ötlettel. -Oké. Akkor lenne egy ötletem. Mi lenne, ha a békülésünk próbájára egy hétre lemennénk az egyik a srácokkal közös nyaralónkba. Esetleg meghívhatnánk a fiúkat és a barátnőiket is, így nem lenne olyan üres a ház, és mi sem unatkoznánk, mert ott lennének a fiúk és ha tudnak jönni, akkor a lányok is. Ez arra lenne jó, hogy kicsit közelebb kerüljünk egymáshoz, és ha nem is testvéri, de egy baráti viszony kialakuljon közöttünk. Apuékkal megbeszélnénk a dolgot, és ha benne vannak, akkor holnap már indulnánk is. Ma úgy is péntek van, tehát délután egyre itthon vannak, és akkor lesz elég időnk pakolni. Benne vagy?-kérdezte reménykedve, ezért úgy gondoltam, hogy egy próbát megér, így rábólintottam, mire ő megölelt. Úgy gondoltam, hogy csinálni kellene valami kaját, de hát mint mindig, úgy tűnik hogy megint rám marad a vásárlás, mert anyunak rossz szokása, hogy mindig elfelejt bevásárolni, ha hétköznap van, és dolgozik. Így hát felmentem az emeletre és átöltöztem ebbe:
Amikor leértem Zayn eléggé végigmért, -ami kicsit furcsa volt-, majd megszólalt. -Hová készülsz? -A boltba, ugyanis szeretnék végre házi kosztot enni, és nem éttermi meg gyorskaját rendelni, de anyu nem vásárolt be, ismételten. Ez egy rossz szokása, így mehetek el a boltba. Ha nincs semmi dolgod akkor el is jöhetnél velem. Legalább megmondod, hogy te és Yaser mit szerettek, plusz akkor nem kell cipekednem sem, mert a kocsiban elhoznánk. Na, ráérsz? -kérdeztem rá, és reméltem, hogy igent mond. Na nem azért, mert most olyan szívesen lennék vele, de tényleg nem akartam cipekedni. -Igen, mehetünk. -mondta, majd felvett egy kapucnis pulóvert és egy napszemüveget az alábbi összeállításhoz:
Őszintén fogalmam sincs, hogy miért kell neki ez a hosszú ruha, mikor kint most jó idő van, de hát ő tudja. Körülbelül 10 perc múlva oda is értünk a hozzánk legközelebb lévő boltba. Zayn elmondta, hogy ő és az apja is szeretik a csirkét, és mivel ezt anyuval mi is megesszük, ezért úgy döntöttem, hogy akkor lesz sült csirke burgonyapüré körettel. Minden megvettünk a boltban, és szerencsére Zaynt senki sem ismerte fel. Kint elvette tőlem a csomagokat, miszerint ő a férfi, és neki illik cipekedni. A kocsiban a hátsó ülésre tettük a szatyrokat, és elindultunk hazafelé, miközben írtam anyunak egy SMS-t, hogy nehogy egyenek valahol, mert én főzök ebédet, és szeretném, ha velünk ennének. Ezután pár perc múlva már csak azt veszem észre, hogy szállok kifelé a kocsiból, kinyitom az ajtót, és Zaynnel megyek a konyhába ahová lerakja a vásárolt cuccokat, majd kiveszi az egyik csokit, és elkezdi felbontani. -Hé-hé! Nem eszünk édességet ebéd előtt. Ha édességet akarsz enni, ott vannak a gyümölcsök. Édesek, finomak, és egészségesek is. -mondtam neki tök komoly arccal, majd egyszerre nevettük el magunkat a kioktató szereplésemtől. Megette a csokit, és segített (!) megcsinálni a kaját, amin csodálkoztam, de jól jött a segítség, mert így fél 10-re már a sütőben volt a hús, a krumpli pedig főtt. Végül szerencsére fél 12-re mindennel készen voltunk, és lefedtük a kaját remélve, hogy nem hűl nagyon ki, és nekiálltunk mosogatni, mire Zayn poénból rám borította a vizet az egyik pohárból. Ezt persze visszakapta, és így adtuk folyton egymásnak vissza a támadásokat, amiből egy nagy konyhai vízicsata lett. Amikor az órára néztem, akkor viszont megijedtem. -Zayn! Félóra, és anyuék itthon lesznek. Gyorsan takarítsunk fel! -szólaltam meg, ezzel felkaptunk két felmosót, és felmostunk gyorsan vele, utána pedig felsiettünk a szobába rendbe hozni magunkat. És amint leértünk, már nyílt is a bejárati ajtó, amin anyuék jöttek be. -Sziasztok gyerekek. Nagyon jó illatot érzek. Csak nem sültcsirke lett csinálva? -kérdezte Yaser. -De igen. Tudod szeretnék bocsánatot kérni mind a kettőtöktől, amiért először ilyen rosszul álltam a dolgokhoz, hogy együtt vagytok. Végre boldognak látom anyut, és ennek örülnöm kell, így Zaynnel is megbeszéltem a dolgokat, és elmondta, hogy szeretitek a sült csirkét, amit mi is, így csináltunk azt ketten kiengesztelésül. Sajnálom. -fejeztem be beszédemet, majd odamentem anyuhoz és Yaserhez, megöleltem őket, és odainvitáltam Zaynt is. A kaja anyuék szerint szuper lett, és nekem is ízlett, végül pedig elutazhattunk, amibe a fiúkat is meghívtuk, akik jönnek is, és jön velük Louis barátnője, Eleanor is. A nap további részét szinte pakolással töltöttem, így nem is csoda, hogy vacsora és tusolás után este 10 órakor szinte bedőltem az ágyba.

Tudom, hogy egy kicsit összecsapott lett, de kérlek nézzétek el nekem. Ígérem a következő fejezet színvonalasabb és izgalmasabb lesz, és lesz benne egy kis szerelmi rész is, remélem örültök neki. További kellemes napot, és kérlek titeket nézzetek be az alábbi blogra: tanarurkeremcinszablog.blogspot.hu
Nekem nagyon tetszik a blog, és aki szereti a One Direction szőke hajú ír fiúját, annak valószínűleg felkelti az érdeklődését. Nem hasonlít a szokásos One Direction blogokhoz, ez egy különleges blog, és biztosan elnyeri majd a tetszéseteket. Szeretném, ha bíztatnátok a tehetséges írót, hogy jól ír, és örülnék én is a kommenteknek, hiszen így nem tudom, hogy jó-e amit írok. Nem fejezem be a blogomat, mert látom, hogy látogatjátok, de jól esnének a kritikák is.
Puszil titeket: Rencsy :)

2014. január 20., hétfő

Ismerdekés a One Direction többi tagjával

Sziasztok! Meghoztam a második részt is, amiben feltűnnek a többi bandatagok is. Jó olvasást hozzá, és remélem tetszeni fog. A 10-dik részig úgy döntöttem, hogy folytatom, de ha nem kapok addig legalább 1 kommentet, akkor feleslegesen írom csak magamnak. Nektek csak 1 pár kattintás, de nekem nagyon sokat jelentene, hogy tudjam tetszik-e vagy sem a történet.
Puszi:Rencsy

2.rész

Másnap reggel, amikor felkeltem még mindig reménykedtem benne, hogy ez csak egy álom volt, és anyámmal ketten élünk a házban még mindig. Ez hamar szertefoszlott. Kopogtak a szobám ajtaján. -Kicsim, felkeltél már? Ha igen, siess le, mert nekem és Yasernek munkába kell menni, téged pedig elvisz Zayn a fiúkhoz, és kérlek ne vitázz vele, próbáljatok meg kijönni egymással. -Oké.-nyögtem ki ezt a kis szócskát, hogy be ne jöjjön anyu, mert elég rossz szokása egy pohár vízzel nyakon önteni, hogyha nem akarok felkelni. Gyorsan felöltöztem, majd lementem reggelizni. -Jó reggelt Lizzie. Lenyugodtál este óta?-kérdezte Zayn. -Pofa be, különben a kezem az arcodon fog kikötni, egy nagy piros folttal mellékelve. -Ezek szerint nem. -mondta Zayn, mire Yaser rászólt. -Zayn! Hagyd békén! Nem lehet neki sem könnyű, úgyhogy fogd vissza magad, különben nem mehetsz el a fiúkhoz. Lizzie, jól aludtál éjszaka?-kérdezte Yaser kedvesen tőlem. Gondoltam, megpróbálok normális hangot megütni, ami sikerült is. -Igen, köszönöm Yaser. Anyu hol van?-kérdeztem tőle. -Itt vagyok. Örülök, hogy felkeltél már. Szóval, ma az lesz, hogy én és Yaser elmegyünk dolgozni, te pedig elmész Zaynnel a fiúkhoz. Ki kell kapcsolódnod, és szeretnénk Yaserrel, hogy jól kijöjjetek egymással, úgyhogy ne húzd ki magad alóla. Egy napot kibírsz. Na de mi most megyünk, sziasztok.-köszöntek el anyuék, mi meg ottmaradtunk Zaynnel. Mikor már kb. 10 perce bámult felnéztem rá, és rákérdeztem. -Mit nézel annyira? Nem láttál még tegnap? -Nyugi már Lizzie. Egyébként de, láttalak tegnap de éppen nem voltál a legjobb formádban, és azért nézlek, mert vicces vagy, amikor ideges vagy. -Na jó, inkább felmegyek. Mikorra kell elkészülnöm? -Most van 8 óra, akkor 9-re legyél kész, és indulunk.-mondta, én pedig felmentem a szobámba, és nekiálltam készülődni. Gyorsan letusoltam, majd megtörölköztem, és végül ezt az összeállítást választottam a fiúkhoz:
Miután feltettem 1 alapsminket is, végül lementem a nappaliba, ahol Zayn éppen magát nézegette a tükörben. -Indulhatunk, vagy nézegeted még magadat 1 óráig?-kérdeztem, mire hátrafordult. -Legalább megpróbálhatnál kedvesebb lenni. Oh várjunk csak. Te nem is tudsz olyan lenni. Legalább a fiúk előtt mutasd azt, hogy nem vagy ilyen idegesítő. Már kíváncsiak rád.-legszívesebben képen töröltem volna, amiért a saját házunkban idegesítőnek nevezett, de inkább ráhagytam, és kimentem. Bezárta az ajtót, beültünk a kocsijába, és háromnegyed óra múlva megálltunk a srácokkal közös lakása előtt. -Oké, itt vagyunk.-szólalt meg, majd kiszálltunk, és elindultunk az ajtóhoz. Beléptünk rajta, mire mind a 4 srác felénk fordult. -Srácok itt vagyunk. Ő itt Elizabeth Bennett, de inkább Lizzie-nek szólítsátok, azt jobban szereti. -Szia Lizzie.-köszöntek teljes szinkronban a srácok. -Én Niall Horan vagyok.-köszönt nekem a szőke hajú, és kék szemű srác. -Louis Tomlinson vagyok.-köszönt a következő. -Harry Styles vagyok.-köszönt a harmadik, akinek göndör fürtjei belelógtak kicsit a zöld szemei elé. -Én pedig Liam Payne vagyok, örülök hogy megismerhetünk téged.-köszöntött az utolsó srác is. -Éppen filmet akartunk betenni. Nincs kedvetek velünk nézni? -Mindjárt jövök, csak kimegyek elszívni egy cigit.-mondta Zayn. -Én is megyek, de utána nézhetjük a filmet.-mondtam, majd megindultam arra, amerre ő kiment. Kint elővettem a cigis dobozomat meg az öngyújtómat, és rágyújtottam egy cigire. -Nem tudtam, hogy cigizel.-szólalt meg Zayn. -Hát most már tudod. Gond letudva.-mondtam, és beleszívtam egyet a cigibe, majd a kifújt füstöt néztem, ahogyan eltűnik lassan a levegőben. Miután eloltottuk a csikket, bementünk a házba, és a fiúk kérdőn fordultak felénk. -Segítenétek választani? Horror vagy akciófilm legyen?-kérdezte Louis, mire Zayn és én egyszerre szólaltunk meg. -Horror. -Wow gyerekek. Ti aztán jó összhangban vagytok. -Nem igazán, csak...-Zayn nem engedte, hogy befejezzem, mert közel lépett mellém, és ő folytatta. -Igen, jól kijövünk egymással. Lizzie és az anyukája is nagyon jó fejek. -Az jó. Lizzie te hogy vélekedsz Zaynékről, hiszen csak van véleményed. Egyik nap még anyukáddal laksz, másnap meg kapsz egy mostohaapát, és még egy testvért is.-szólt Harry. -Én is úgy vagyok vele, mint Zayn. Ő és Yaser is kedvesek, jó fejek és ha anyu szereti Yasert, akkor én nem szeretnék a boldogsága útjában állni.-válaszoltam, majd leültem a fiúk mellé a kanapéra. A sor az alábbi volt: szélen ült Niall, majd Liam, Louis, Harry, Zayn és én.-fogalmam sincs, hogy mi volt a film címe, de nagyon jó horror volt, de Niall szerintem semmit nem látott belőle, mert mindig eltakarta a szemeit. Estig ott voltunk a fiúknál, és őszintén szólva ott el is felejtettem, hogy utálom Zaynt. Nagyon kedvesen fogadtak, és ennek nagyon örültem. Már a kocsiban voltunk úton hazafelé Zaynnel, mikor megszólalt. -Hogyhogy a fiúkkal ilyen jól elvoltál, és ott egyetlen egy rossz szavad sem volt hozzám. -Hát nem te kérted, hogy viselkedjek jól, meg azt is, hogy mutassam azt, hogy jól kijövünk egymással. Meg alapból is jó fejek voltak, és kedvesen fogadtak. Nem akartam bunkózni velük. -De velem mégis megtetted első nap.-mondta. -Igen, de az más. Te velünk élsz egy házban.-érveltem ellene. -Figyelj Lizzie. Mi lenne ha újrakezdenénk ezt az egész együttélés dolgot. Ne csak a szüleink kedvéért, hanem a sajátunkért is. Sokkal elviselhetőbb lenne az élet, ha nem idegesítenénk halálra egymást.-mondta már a házunk előtt. -Rendben Zayn. Én most vacsorázok, utána felmegyek a szobámba, és alszom. Reggel pedig elmondom, hogy mit tegyünk. -Oké.-válaszolta. -Bent anyuékkal vacsorázunk, és bár nehezen de próbáltam kedves lenni Zaynnel, és ahogy anyuékat elnéztem örültek neki, de anyu tudta, hogy még nem vagyunk jóban, mivel ismer engem. Vacsora után felmentem, lemostam a sminket, letusoltam, megtörölköztem és felvettem a pizsamámat, utána pedig befeküdtem az ágyba és aludtam is.

2014. január 17., péntek

Az első találkozás

                                                                   1.rész

Sziasztok, meghoztam az első részt.Remélem, hogy tetszeni fog nektek. Kérek mindenkit, aki elolvassa a történetet, hogy hagyjon egy kommentet maga után, különben nem fogom tudni, hogy érdekel-e valakit a történet. Köszönöm. Jó olvasást a történethez.
Rencsy

-Lizzie, gyere le kérlek egy kicsit, beszélni szeretnék veled!-szólt fel anyám a szobámba. Utáltam, ha megzavar zenehallgatás közben, ezért idegesen mentem le hozzá a konyhába. -Tessék?-álltam meg az ajtóban. -Kicsim, tudom hogy nem fogsz örülni neki, de áthívtam a barátomat és a vele élő fiát ma estére vacsorára, és szeretnélek megkérni, hogy viselkedj rendesen! -Oké.-válaszoltam, mire anyu csodálkozva nézett rám. -Ennyi? Semmi vita, semmi kiakadás?-kérdezte. -Minek fárasszam magam felesleges szájtépéssel, ha már egyszer úgyis meghívtad őket. -Oké. Csak szerettem volna, ha tudsz róla, és arról is, hogy két óra múlva itt lesznek. Kezdhetnél készülődni addig.-mondta anyu, miközben a lasagnet a sütőbe tette. -Minek kell kiöltöznöm, ha egyszer úgy is itthon maradunk? -Lizzie! Hagyd abba ezt kérlek!-kérlelt anyu. -Jól van, megyek készülődni.-mondtam és felmentem a szobámba. Bent összeszedtem a cuccaimat, majd bementem a fürdőbe, ahol egy jó ideig áztattam magam a kellemesen meleg, habos vízben, végül aztán kiszálltam, megtörölköztem és felvettem a magammal bevitt fehérneműt. Utána a tükör elé léptem, és elkezdtem sminkelni magamat. Nem szoktam sok sminket használni, ezért most sem vittem túlzásba. A szememet szemceruzával kihúztam, a szempilláimat szempillaspirállal dúsítottam, egy kis rúzs került az ajkaimra, és egy halvány szemhéjfesték a szememre. Ezután a szobámban felvettem egy sötétkék színű egyrészes szoknyát, majd a fürdőben még hajsütővassal begöndörítettem hosszú, barna hajtincseimet, és késznek éreztem magam arra, hogy bájologjak két idegennel. Lefelé menet ránéztem arra az ajtóra, ami az emeleti szobámmal szemben van, és 1 hónapja le van zárva. Egy üres szoba eredetileg vendégszoba lett volna, de végül nem lett kialakítva semminek. Mikor leértem, éppen akkor csöngettek. Anyu odahívott magához, majd kinyitotta az ajtót és ott állt két férfi. Az egyik 40 év körüli lehetett, a másik 19-20 éves, gondolom a fia. -Sziasztok. Örülök, hogy eljöttetek.-köszöntötte anyu őket mosolyogva, majd megcsókolta a 40 év körüli pasast amit én és a fia is fintorogva néztünk végig. -Mi örülünk a meghívásnak.-szólalt meg a pasi. -Yaser, kérlek hadd mutassam be a lányomat Elizabeth Bennett-et. Lizzie, ő itt Yaser Malik. -Szia Elizabeth, anyukád már rengeteg szép dolgot mesélt rólad. -Jó estét. Kérem szólítson Lizzie-nek, jobban szeretem, mint az Elizabethet. -Rendben. Tegeződjünk, ha nem probléma. Hívhatsz nyugodtan Yasernek. -Rendben van. -Szeretném bemutatni a fiamat, Zayn Malikot. -Jó estét kívánok Alice. Köszönjük a meghívást.-nyújtotta a kezét anyu felé, amit el is fogadott. Próbáltam kedves lenni Yaserrel, ezért megpróbálom vele is, de tuti hogy nem fogok vele haverkodni. Arról ne is álmodjanak. És most már tudom, hogy miért találtam ismerősnek a Malik nevet. Hiszen ő itt Zayn Malik, a One Direction egyik énekese. Rengeteg lány lenne a helyemben az tuti, és én szívesen cserélnék bárkivel. -Szia, Zayn Malik.-zökkentett ki gondolataimból Zayn azzal, hogy jobbját felém nyújtotta, amit elfogadtam. -Lizzie Bennett. -Menjünk beljebb! A kabájtaitokat akasszátok fel nyugodtan a fogasra. -mondta anyu, és ezután bementünk a nappaliba, és elkezdtek faggatni a szülők. Yaser engem, míg anyu Zaynt. Körülbelül 5 perccel később mehettünk a konyhába vacsorázni. -Nyugi Lizzie. Ez csak egy vacsora. Bírd ki, és utána végre elmennek innen.-nyugtatgattam magamat. Anyu persze kiokoskodta, hogy Yaser mellett üljön. Zaynt és engem egymás mellé ültetett magukkal szemben. A vacsora kínzó lassúsággal telt, de végül is egy jó óra múlva befejeztük. -Gyerekek! Szeretnénk bejelenteni nektek valamit. Mostantól Zayn és Yaser is itt fognak élni velünk.-mondta anyu, mire én felugrottam a székből. -Hogy mi? Most ugye csak viccelsz? Arról volt szó, hogy vacsorázni jönnek, és nem lakni. Soha többé nem akarlak látni!-ordítottam anyámnak, majd felrohantam az emeletre, becsaptam az ajtót, és bezártam belülről. Hogy képzelte ezt az anyám? Idehoz két vadidegent, akik közül ráadásul az egyik egy sztár, és azt akarja, hogy vágjak hozzá jó pofát, hogy még ide is költözteti őket? Azt várhatja. -Elizabeth, nyisd ki az ajtót! Nem viselkedhetsz így!-szólt be anyám. -Hagyj békén! Nem akarlak látni titeket. -Ugye tudod, hogy attól nem fogom őket elküldeni, hogy te nem jössz ki a szobádból? Előbb-utóbb muszáj lesz, ha megéhezel. -Majd lemegyek, ha elmennek innen.-hallottam valami sutyorgást az ajtó túloldaláról, majd más hangját, Zaynét. -Lizzie! Nézd erre a hírre én is kiakadtam akárcsak te, de a szüleink boldogok együtt, és ez akkor sem fog megváltozni ha nem akarsz onnan kijönni. Figyelj, nekem fontos az apám boldogsága, és neked is Alice-é még akkor is, ha nem vallod be magadnak ezt. Gyere ki onnan! -Kimentem az ajtón, és szembenéztem Zaynnel. -Figyelj! Engem nem érdekel hogy te ki vagy! Én nem fogok egy szavadra ugrani, és ha lehetséges a legmesszebbi pontban legyél olyankor tőlem, mikor egy helyiségben vagyunk. -Igenis hercegnő. Ha valami óhaja van, a szemközti szobában megtalál.-mondta gúnyolódó hangon. -Ne akard, hogy képen töröljelek, és lemossam azt a hülye vigyort a képedről.-mondtam neki, majd becsaptam és bezártam az ajtót, és mivel este volt, lezuhanyoztam, átöltöztem a pizsamámba, és lefeküdtem aludni. Remélem, hogy ez csak egy álom, és holnap amikor felébredek, akkor senki sem lesz a házban rajtam és anyámon kívül.

2014. január 16., csütörtök

Prológus

Prológus

Ez a történet egy 18 éves lányról, Elizabeth Bennett-ről szól, akinek a szülei elváltak. Elizabeth az édesanyjával él tovább, és ritkán beszél az apjával telefonon. Elizabeth édesanyja Alice Fisher néha összeismerkedett férfiakkal, és bemutatta őket a lányának, de Elizabeth a lázadásának köszönhetően eddig minden férfit elüldözött anyja mellől. De mi van, ha az édesanya egy olyan férfit visz haza bemutatni a lányának, akinek gyerekei is vannak, ráadásul az egyetlen fia egy énekes tinibanda tagja. Vajon Elizabeth elfogadja az új férfit és vele élő fiát, vagy őt is elüldözi, mint a többit. Hogyan jönnek ki egymással a tinik, és hogyan fogadják el azt, hogy mostantól egy fedél alatt fognak élni? Vajon kibírják egymás mellett, vagy vitázni fognak, és megpróbálnak egymás idegeire menni? És mit szól Elizabeth ahhoz, hogy egy hírességgel fog együtt lakni? Tarts velem a történetben, és megtudod, hogy ki az a fiú, aki beköltözik édesapjával Elizabeth és Alice eddig nyugodt életébe, és az is kiderül, hogy a 2 fiatal hogyan viszonyul egymáshoz, és szüleik kapcsolatához.
Puszi: Rencsy