2014. január 29., szerda

A döntés

Sziasztok, meghoztam a következő részt is, és szeretném megköszönni, hogy látogatjátok a blogomat. Kicsit szomorú vagyok, mert nem kapok komikat, de remélem, hogy ez hamarosan megváltozik majd, mert annak nagyon örülnék. De nem is szaporítom tovább a szót, itt ugyanis kiderül, hogy Lizzie békét köt-e Zaynnel a közös könnyebb együtt élés érdekében, vagy pedig továbbra is idegesíteni fogják egymást. Jó olvasást a részhez.
Puszi:Rencsy :) 


Reggel amikor felkeltem, már tudtam, hogy mit fogok válaszolni Zaynnek. Jól átgondoltam, és ez tűnik a legmegfelelőbb döntésnek. Gyorsan felöltöztem ebbe a ruhába:
majd a hajamat laza copfba fogtam, és lementem a konyhába, ahol mindannyian éppen a reggelijüket fogyasztották. Jó reggelt kívántam mindannyiójuknak, majd öntöttem magamnak egy kis tálba csokis müzlit, majd öntöttem hozzá tejet, és leültem az asztalhoz Zayn mellé, mivel ott volt hely. Miután megreggeliztünk anyuék elmentek dolgozni, én pedig mondtam Zaynnek, hogy menjünk a nappaliba, és elmondom neki a válaszomat. Egyből fel is állt, és együtt mentünk be, majd leültünk a nagy fehér kanapénkra, és belekezdtem. -Zayn, tudod hogy nem csíplek téged, mert idejöttél és Yaserrel egy pillanat alatt felforgattátok az eddigi nyugis életemet. De úgy gondolom, hogy mindkettőnknek jobban fog menni ez a helyzet, ha fegyverszünetet kötünk, és megpróbálunk jól kijönni egymással. Nem ígérem azt, hogy egy pillanat alatt így lesz, de megpróbálok alkalmazkodni úgy, hogy nekem és nektek is megfelelő legyen. Nem szeretném ha anyu szomorú lenne, mert úgy látom, hogy Yaser mellett valóban boldog, és ennek örülnöm kell, így azt is teszem.-fejeztem be mondandómat, majd Zayn szólalt meg egy furcsa ötlettel. -Oké. Akkor lenne egy ötletem. Mi lenne, ha a békülésünk próbájára egy hétre lemennénk az egyik a srácokkal közös nyaralónkba. Esetleg meghívhatnánk a fiúkat és a barátnőiket is, így nem lenne olyan üres a ház, és mi sem unatkoznánk, mert ott lennének a fiúk és ha tudnak jönni, akkor a lányok is. Ez arra lenne jó, hogy kicsit közelebb kerüljünk egymáshoz, és ha nem is testvéri, de egy baráti viszony kialakuljon közöttünk. Apuékkal megbeszélnénk a dolgot, és ha benne vannak, akkor holnap már indulnánk is. Ma úgy is péntek van, tehát délután egyre itthon vannak, és akkor lesz elég időnk pakolni. Benne vagy?-kérdezte reménykedve, ezért úgy gondoltam, hogy egy próbát megér, így rábólintottam, mire ő megölelt. Úgy gondoltam, hogy csinálni kellene valami kaját, de hát mint mindig, úgy tűnik hogy megint rám marad a vásárlás, mert anyunak rossz szokása, hogy mindig elfelejt bevásárolni, ha hétköznap van, és dolgozik. Így hát felmentem az emeletre és átöltöztem ebbe:
Amikor leértem Zayn eléggé végigmért, -ami kicsit furcsa volt-, majd megszólalt. -Hová készülsz? -A boltba, ugyanis szeretnék végre házi kosztot enni, és nem éttermi meg gyorskaját rendelni, de anyu nem vásárolt be, ismételten. Ez egy rossz szokása, így mehetek el a boltba. Ha nincs semmi dolgod akkor el is jöhetnél velem. Legalább megmondod, hogy te és Yaser mit szerettek, plusz akkor nem kell cipekednem sem, mert a kocsiban elhoznánk. Na, ráérsz? -kérdeztem rá, és reméltem, hogy igent mond. Na nem azért, mert most olyan szívesen lennék vele, de tényleg nem akartam cipekedni. -Igen, mehetünk. -mondta, majd felvett egy kapucnis pulóvert és egy napszemüveget az alábbi összeállításhoz:
Őszintén fogalmam sincs, hogy miért kell neki ez a hosszú ruha, mikor kint most jó idő van, de hát ő tudja. Körülbelül 10 perc múlva oda is értünk a hozzánk legközelebb lévő boltba. Zayn elmondta, hogy ő és az apja is szeretik a csirkét, és mivel ezt anyuval mi is megesszük, ezért úgy döntöttem, hogy akkor lesz sült csirke burgonyapüré körettel. Minden megvettünk a boltban, és szerencsére Zaynt senki sem ismerte fel. Kint elvette tőlem a csomagokat, miszerint ő a férfi, és neki illik cipekedni. A kocsiban a hátsó ülésre tettük a szatyrokat, és elindultunk hazafelé, miközben írtam anyunak egy SMS-t, hogy nehogy egyenek valahol, mert én főzök ebédet, és szeretném, ha velünk ennének. Ezután pár perc múlva már csak azt veszem észre, hogy szállok kifelé a kocsiból, kinyitom az ajtót, és Zaynnel megyek a konyhába ahová lerakja a vásárolt cuccokat, majd kiveszi az egyik csokit, és elkezdi felbontani. -Hé-hé! Nem eszünk édességet ebéd előtt. Ha édességet akarsz enni, ott vannak a gyümölcsök. Édesek, finomak, és egészségesek is. -mondtam neki tök komoly arccal, majd egyszerre nevettük el magunkat a kioktató szereplésemtől. Megette a csokit, és segített (!) megcsinálni a kaját, amin csodálkoztam, de jól jött a segítség, mert így fél 10-re már a sütőben volt a hús, a krumpli pedig főtt. Végül szerencsére fél 12-re mindennel készen voltunk, és lefedtük a kaját remélve, hogy nem hűl nagyon ki, és nekiálltunk mosogatni, mire Zayn poénból rám borította a vizet az egyik pohárból. Ezt persze visszakapta, és így adtuk folyton egymásnak vissza a támadásokat, amiből egy nagy konyhai vízicsata lett. Amikor az órára néztem, akkor viszont megijedtem. -Zayn! Félóra, és anyuék itthon lesznek. Gyorsan takarítsunk fel! -szólaltam meg, ezzel felkaptunk két felmosót, és felmostunk gyorsan vele, utána pedig felsiettünk a szobába rendbe hozni magunkat. És amint leértünk, már nyílt is a bejárati ajtó, amin anyuék jöttek be. -Sziasztok gyerekek. Nagyon jó illatot érzek. Csak nem sültcsirke lett csinálva? -kérdezte Yaser. -De igen. Tudod szeretnék bocsánatot kérni mind a kettőtöktől, amiért először ilyen rosszul álltam a dolgokhoz, hogy együtt vagytok. Végre boldognak látom anyut, és ennek örülnöm kell, így Zaynnel is megbeszéltem a dolgokat, és elmondta, hogy szeretitek a sült csirkét, amit mi is, így csináltunk azt ketten kiengesztelésül. Sajnálom. -fejeztem be beszédemet, majd odamentem anyuhoz és Yaserhez, megöleltem őket, és odainvitáltam Zaynt is. A kaja anyuék szerint szuper lett, és nekem is ízlett, végül pedig elutazhattunk, amibe a fiúkat is meghívtuk, akik jönnek is, és jön velük Louis barátnője, Eleanor is. A nap további részét szinte pakolással töltöttem, így nem is csoda, hogy vacsora és tusolás után este 10 órakor szinte bedőltem az ágyba.

Tudom, hogy egy kicsit összecsapott lett, de kérlek nézzétek el nekem. Ígérem a következő fejezet színvonalasabb és izgalmasabb lesz, és lesz benne egy kis szerelmi rész is, remélem örültök neki. További kellemes napot, és kérlek titeket nézzetek be az alábbi blogra: tanarurkeremcinszablog.blogspot.hu
Nekem nagyon tetszik a blog, és aki szereti a One Direction szőke hajú ír fiúját, annak valószínűleg felkelti az érdeklődését. Nem hasonlít a szokásos One Direction blogokhoz, ez egy különleges blog, és biztosan elnyeri majd a tetszéseteket. Szeretném, ha bíztatnátok a tehetséges írót, hogy jól ír, és örülnék én is a kommenteknek, hiszen így nem tudom, hogy jó-e amit írok. Nem fejezem be a blogomat, mert látom, hogy látogatjátok, de jól esnének a kritikák is.
Puszil titeket: Rencsy :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése