Puszil titeket: Rencsy xx
Reggel nehezen és sajgó fejjel ébredtem fel. Mellettem hallottam még a szuszogó Zayn hangját, így tudtam, hogy még alszik. Gyorsan felkaptam egy Danielletől kölcsön kapott ruhát, aki hozott el magával kettő váltóruhát, így az egyiket nekem adta, ami jól jött jelen esetben. Gyorsan bementem Zayn fürdőjébe, és letusoltam, törölközés után pedig felvettem a kapott ruhákat, és Zayn arcára nyomtam egy puszit, majd végül szédelegve leindultam a földszintre, ahol örömmel tapasztaltam, hogy már senki sincs, gondolom miután felkeltek, haza is mentek. A konyhában sem volt még senki, de egy doboz fájdalomcsillapító volt az asztalon, amiből egyből kivettem egyet, és egy pohár vízzel, le is nyeltem azt. Utána egy másik poharat újra vízzel töltöttem meg, kivettem egy pirulát, és felmentem Zaynhez, majd letettem az éjjeliszekrényére, és már kifelé indultam, amikor is berántott maga mellé. -Hová sietsz ennyire? Csak nem akarsz magamra hagyni? -Oh csak nem félsz, hogy elrabolnak a manók? -nevetek fel. -Egyébként jó reggelt. Hoztam be gyógyszert. Ha rosszul érzed magad, akkor vedd be, és majd gyere le reggelizni, és meg megyek csinálni a kaját. -Tudod, milyen gyönyörű vagy minden reggel? Mint egy tündér. -mosolyodik el féloldalasan. -Zayn, tudom hogy mire megy ki a játék, de most nem veszel le a lábamról. Éhes vagyok, és nem fekhetünk egész nap, a végén még megint Harry hülye célozgatásait hallgatnánk egész nap, vagy éppen Louét. Készülj el inkább, és gyere le segíteni, vagy legalább reggelizni. Utána meg elmehetnénk valahová. Még alig voltunk bárhol is a srácok nélkül, csak mi ketten. -1 csókért cserébe bármit megteszek az én hercegnőmnek. -mondta, én pedig odahajoltam hozzá, és egy szenvedélyes csók után ajkaink elváltak, én pedig kilibbentem a szobából, és a konyhában gofrit kezdtem el csinálni. Mire végeztem addigra persze mindenki lejött, de míg csináltam, addig érdekes módon mindannyian fent maradtak, nehogy már segíteni kelljen. Danivel és El-lel megterítettünk, és asztalhoz is ültünk reggelizni, miközben a fiúk és Dani meg El is beszedegették a kivett tablettát, és utána ettek csak. Mivel Zayn programot ígért nekem miután kértem tőle, így mi reggeli után hazamentünk átöltözni, majd miután Zayn magához vett egy napszemüveget és egy baseball sapkát, már indultunk is sétálni, és végül a London Eye-nál kötöttünk ki. Furcsa, hogy még sosem voltam fent rajta, pedig itt éltem mindig, de sosem volt kedvem egyedül eljönni, és mivel anyu mindig dolgozott, így vele sem tudtam eljönni. Az apámat pedig nem is ismerem, hiszen lelépett, és még azt sem tudja, hogy van egy lánya. -Minden rendben van kicsim? -Persze, csak elgondolkodtam egy kicsit. -válaszoltam, és mikor mi kerültünk sorra, Zayn elintézte, hogy a kapszulában csak mi ketten legyünk, így az egész hely csak a miénk volt. Zayn odament az ablakhoz, és hívott engem is, hogy nézzem ahogyan megyünk felfelé, mert a legmagasabb pontról gyönyörű a kilátás. Én azonban nem mertem odamenni, mert tériszonyom van. -Zayn, én félek a nagyon magastól. Nem merek lenézni. -Zayn odajött, megfogta a kezemet, és lassan odavezetett az üveghez, majd mögém állt, és átkarolt hátulról. -Nem kell félned amíg én itt vagyok, addig semmi sem történhet. Gyönyörű szép a kilátás. Ne lefelé nézz, hanem előre csak, és akkor meglátod a csodás panorámát. -mondta, és állát a vállamra helyezte, amitől pár napos borostája csiklandozta a vállamat, de most nem zavart. Zayn karjai között nyugalmat és békét éreztem, képes volt pár szóval és pár érintéssel megnyugtatni. Úgy tettem, ahogyan kérte és tényleg gyönyörű kilátás volt, amit fél óráig csodálhattunk, mert fél óra múlva vége volt a körnek, és bár tetszett utána a kilátás, de mégegyszer inkább nem akartam felmenni, így Zaynnel a Temze partján kezdtünk el sétálni, és egészen délutánig ott ültünk a parton, néztük a vízben úszkáló kacsákat, és beszélgettünk közben, de végül haza kellett mennünk, mert holnap a fiúknak koncertjük lesz, és nem akarom, hogy Zayn miattam legyen fáradt. A csajokkal mi is megyünk megnézni őket, persze mi a színpad mögött leszünk a rajongók miatt, nehogy ránk támadjanak, mert El mesélte, hogy neki még az elején volt ebben része, és azóta hátul van a fiúk barátnőinek a helye. Otthon beszélgettem egy kicsit anyuval míg a kaját csináltuk estére, mert nem is tudom, hogy mikor tudtunk utoljára így együtt beszélgetni. Azt hiszem azelőtt, hogy ez a két férfi belépett volna az életünkbe.-Na és jól megvagytok Zaynnel? -kérdezi, miközben beteszi a csirkét a sütőbe, én pedig éppen a süteményt teszem be a sütőbe. -Persze, tökéletesen megvagyunk. Nem vitázunk, és bármit kérek tőle, ő azonnal tejesíti is, persze amit kérek tőle, az nem pénzbe kerülő dolog. Ma csak annyit kértem tőle, hogy menjünk el valahová együtt, mivel a fiúk nélkül szinte még nem is voltunk sehol sem, ő pedig máris hazahozott, átöltöztünk, és már mentünk is. Na és veled és Yaserrel mi a helyzet? -Mi is jól megvagyunk egymással kicsim, és örülök, hogy végre te is elfogadtad ezt. -Tudod én igazából nem arra haragudtam, hogy idehoztad őket, hanem arra hogy Zayn szerencsés, mert van anyja és apja is. Nekem pedig csak te vagy akire mindig számíthattam, és ez olykor elég fájdalmas dolog, de te az apu helyetti űrt is betöltötted mindig az életemben, amiért nem lehetek elég hálás neked. Szeretlek anyu. -Én is téged kicsim. -mondta anyu mosolyogva, miközben a szeme könnyektől ragyogott, és átöleltük egymást. A kaja 1 óra múlva készen lett, és míg az főtt, addig én anyuval a konyhában, Zayn pedig Yaserrel a nappaliban beszélgetett egy kicsit. Anyuval mikor készen lett a vacsora megterítettünk, végül pedig kiszóltam Yasernek és barátomnak, hogy jöhetnek vacsorázni. Zayn a konyhában 1 gyors csókot nyomott a számra, majd leültünk egymás mellé, és jó étvágyat kívánva, cseverészve fogyasztottuk el a vacsorát, majd a zserbót is, amit kivételesen egyedül csináltam meg anyu segítsége nélkül, és szerintük nagyon jó lett, aminek örültem. Viszont a vacsora végeztével Zayn felment lefeküdni. Én mondtam neki, hogy még nézem lent egy kicsit a tévét, és nemsokára én is megyek. Nyomtam egy puszit az arcára, és leültem anyuékhoz a tévé elé, és egy jó akciófilmet néztünk, amiben voltak vicces részek is, amiken jókat nevettünk. Mikor vége lett, anyuéknak jó éjt kívántam, és felmentem lezuhanyozni, majd átöltöztem pizsamába, és befeküdtem szerelmem mellé az ágyba. -Végre itt vagy. Nélküled nem lehet elaludni. -Zayn. Így fáradt leszel holnap. Most már itt vagyok, csak aludjunk, nem akarom hogy kimerült legyél miattam. -Ne aggódj már, nem leszek az és főleg nem miattad. Szeretlek Lizzie. -Én is téged Zayn, nagyon. -mondtam, és ajkaink mint már oly sokszor most is csókban forrtak össze, viszont ez másfajta csók volt. Ugyanis minden érzelmünket belesűrítettük a csókba, amit levegőhiány miatt sajnálkozva meg kellett szakítanunk. Végül Zayn a mellkasára vont, és éreztem hogy szíve ugyanolyan hevesen dobog, mint az enyém. Lehunytam szemeimet, és szerelmem mellkasán percek múlva már aludtam is. Reggel mikor felkeltem, az ágy mellettem már üres volt, és hamarosan eszembe jutott, hogy a fiúknak ma fellépésük lesz, ezért egész nap gyakorolnak, így gondoltam csinálok nekik valami finomat, és beviszem nekik, ezért letusoltam, hajat mostam, majd megtörülköztem és a hajamat megszárítottam. Felvettem egy egyszerű farmert és egy fekete flitteres felsőt, és fekete converse cipővel, és lementem a konyhába. Anyuék ma itthon voltak, így anyuval közösen készítettünk a fiúknak palacsintát úgy, hogy a többi ott dolgozónak is jusson, ha kérnének, meg vittem el a tegnapi zserbóból is, azt viszont külön csak a srácoknak. Félóra múlva a stúdió előtt voltam, és be is mentem oda. Lent a recepciónál álló idős asszonytól megkérdeztem, hogy merre vannak a fiúk, mire mondta, hogy második emelet 3-dik ajtó a lifttől jobbra. Mikor odaértem, bekopogtam, majd miután hallottam, hogy bemehetek, benyitottam. -Szia Lizzie.-köszöntek a srácok, és még Paul is mosolyogva üdvözölt. -Elnézést, nem szeretnék zavarni, csak mivel mindjárt dél, így gondoltam, hogy mindenkire ráférne egy kis kaja, ezért anyuval csináltunk otthon palacsintát mindenki részére. Úgyhogy ha valaki kér, akkor az jöjjön, és vegyen nyugodtan, jut mindenkinek. És te is ehetsz Paul. Ahogyan elnézem nem reggelizhettél, de hidd el, hogyha eszel, utána a munka is jobban fog menni. -mosolygok a férfire, aki hálásan rám mosolyog, majd ő is elkezd enni. Én közben Zayn ölében ülök, és hallgatok a fiúk sztorijait, amiket vidáman mesélnek, és jókat nevetünk rajta. Miután ettek újra próbálniuk kell, én pedig ott maradok végig velük, de 2 órával a koncert előtt haza kell mennem átöltözni, így elbúcsúzok a fiúktól, és egy taxival gyorsan hazamegyek. Minden fontos teendőt elvégzek a fürdőben, és letusolva, kisminkelve és a hajamat megcsinálva lépek ki a fürdőből, és már csak a ruhám hiányzik, ami már az ágyra volt készítve:
Reméltem, hogy jó lesz ez a ruha, mert nem akartam nagyon kiöltözni, csak annyira, hogy az egyszerű, de csinos legyen. Ezután anyuéktól elköszöntem, és a kihívott taxiba beszállva lediktáltam a stadion nevét, és már mentünk is. Szóltam a taxisnak, hogy a hátsó bejáratig hajtson, így ott nem látott senki, és szerencsére már egy őr is állt ott. -Elizabeth Bennett? -Igen én vagyok. -A nevem Christopher McAdams. Mr. Malik kért, hogy kísérjem önt az öltözőjükhöz. -1 pillanat, kérem. -szólok neki vissza, majd a taxist kifizetem, utána pedig követem Christ a folyosón, mígnem megérkezünk a fiúk öltözőjéig. -Parancsoljon. -Köszönöm. -mondom, majd belépek, és már a lányok is itt vannak. Végignézek rajtuk, és nagyon csinosak mind a ketten.
Eleanor ruhája:
Danielle ruhája:
Bent mindenkit öleléssel köszöntök, barátomat pedig csókkal üdvözlöm, és elkezdünk beszélgetni, ám 10 perc múlva egy hang megszólal, hogy 1 perc a kezdésig. A srácokkal együtt mi is kimegyünk, és mielőtt kilépnének a fiúk, a lányokkal saját barátaink szájára adunk egy gyors csókot, majd végigölelünk mindenkit, és sok sikert kívánunk nekik, habár tudjuk, ez nem szükséges, hiszen a fiúk mindig szuperül teljesítenek. Mikor kilépnek a színpadra, a stadionon hatalmas sikoltás visszhangzik, amit a rajongók adnak ki, mikor meglátják kedvenceiket a színpadon. Liam üdvözli őket, majd kezdik is az első számukat a Little Things-t. Danivel és El-lel mi is végig tombolunk és énekeljük a fiúk összes számát, majd mikor a fiúk a szólóikat éneklik akkor Louis Eleanorra, Liam Danielle-re, Zayn pedig rám néz, Niall és Harry pedig a lent tomboló lányokra. Miután a koncertnek vége van, a fiúk fáradtan és kimerülten, de mosolyogva jönnek le a színpadról. Nem csodálom, hogy kimerültek, hiszen 3-szor visszatapsolták őket. Még volt 1 autogramosztás is, amit mi a háttérben meghúzva vártunk végig, miközben beszélgettünk egymással. Mikor végre hajnal 3-kor vége lett az egésznek, a srácok át sem öltöztek, a fellépőruháikban indult mindenki hazafelé. Mindenki a One Direction házba, Zayn és én hozzánk. Otthon gyorsan letusoltunk, persze külön, utána pedig bebújtunk az ágyba, Zayn hátulról átölelt, és így aludtunk el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése